REFISZ Adventi Kalendárium 2020. december 11.
Kedves Barátunk, Testvérünk!
Legtöbbünk számára az idei az első olyan adventi időszak, amit – legalább részben – a szeretteinkkel való fizikai találkozás nélkül fogunk megélni. A Biblia azt írja Jézusról, hogy „megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője” (Ézs. 53: 3). Ő nem csak tudja, hanem átérzi a nyomorúságokat, amikben vagyunk, mert átélte. Figyeljünk hát rá, várjuk, hogy mit üzen nekünk ebben a szokatlan Adventben.
(A csodálatos kalendárium ablakokat Herman Fanni, iparművész hallgató testvérünknek köszönjük!)
Az egyik legkedvesebb versem Weöres Sándor egyik költeménye. Mindössze egyetlen szóból áll:
Árnyének.
Ezt a verset még gimnáziumban kaptam egy múzeumlátogatás után. Azóta is sokat gondolkodom rajta, és az évek során egyre mélyebb, árnyaltabb jelentést kap. Eszembe jut róla például az a jelenet, amikor Pál és Szilász éjfélkor énekre fakad a börtönben. Koromsötét van, fizikai és lelki értelemben is árnyak veszik őket körül: mi lesz velük? Itt ér véget az útjuk? Mégis virrasztanak, énekelnek, dicsérik az Istent, mert neki köszönhető, hogy valahogy mindig van tovább.
Téged és engem is árnyak vesznek körül. Miről szólnak az énekeink?
„Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent. A foglyok pedig hallgatták őket. Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek.” (ApCsel)
Kukri Márti
3,845 összes megtekintés, 4 mai megtekintések
